És jön a fekete leves. Nők, férfiak, sokak szerint különböző bolygókról származunk, annyira másképp
élünk meg dolgokat. Azt gondolhatjuk, hogy a férfiak könnyen viselnek egy szakítást, pedig mindig kiderül, hogy ez egyáltalán nem így van. Próbáljuk őket teljesen gépies, szinte érzelmektől mentes lényeknek
beállítani, pedig most méltán kiderül, hogy nem így van.
Emlékeztek arra a részre a Szex és New Yorkból, amikor Charlotte a válása után még mindig rendszeresen
felveszi a Traytől kapott gyűrűt? Végül odaadja Carrie-nek, hogy legyen miből fedeznie a lakást. Azért tartotta meg, mert szerette, amit jelentett. Majd megvált tőle.
Mi a szabály? Mi az, amit megtarthatunk, és mi az, amit nem? Vajon csak akkor tart meg az ember exektől
származó relikviákat, ha titkon reménykedik, hogy hamarasan, vagy egyszer újra érvénybe lép azok jelentése, és a tárgy feladóját is újra magának tudhatja? Valószínűleg ez 99%-ban nem így van.
Mi van, ha a másik oldalon vagyunk? Találtam már meg plüssmackót, ezüst karkötőt én is, egyáltalán
nem viselte meg törékeny női lelkemet. Még akkor sem, mikor azok nem kerültek kidobásra.
Viszont egy szerelmeslevél egészen más téma. (Persze nem arra gondolok, amit '85-ben a fogszabályzós szomszéd kislány biggyesztett titokban a postaládájába...) Az előző komolyabb kapcsolatból származó,
mély érzelmekről szóló vallomás.Szinte érzed a levegőben az érzéseket, amik az íródása
közben jelen voltak, és ez tud fájni. Tud nagyon fájni. Tudod a párodról, hogy volt élete előtted, de nem
szeretnéd látni, hogyan is zajlott, milyen volt amikor egy másik ember mondta neki ugyanazokat a szavakat,
amiket te mondasz már neki. Sajnos ebben az esetben sokszor az sem segít, ha ez a megsárgult papírdarab a kukában landol.
Régóta foglalkoztat ez a téma, most, hogy úgy döntöttem, interaktív hasábokra vetem a gondolataimat, biztos voltam benne, hogy közvéleményt is kell kutatnom. Érdekel, hogy gondolkodnak erről a témáról a nők és a férfiak? Elképesztően érdekesnek tartom, hogy ebből is mennyi minden kiderül. Lássuk a két kromoszóma
véleményeit.
A felmerülő kérdések a következőek voltak:
- megtartasz dolgokat az előző kapcsolatodból?
- szerinted mit szabad, mi az, amit egyáltalán
nem szabad megtartani? - elmondanád a barátnődnek/barátodnak, hogy
maradtak ilyenek? vagy ha rákérdezne X tárgyra,
mit csinálnál, ha arra kérne, hogy dobd ki? - hogy viselnéd fordított helyzetben, ha ex aknára lépnél?
,,Ez kicsit attól is függ, hogy végződött a kapcsolat, már ha végződhet jól egy szakítás...Pl. kaptam egy nagy plüssmacit. Imádtam. Ez a kapcsolat is szakítással végződött, de a maci még maradt egy ideig, mert hiányzott. De azt vettem észre, hogy csak rá emlékeztet, és ettől még rosszabb, ezért inkább megváltam tőle.
Amit érzelmileg nem megterhelő megtartani (egy öv, vagy egy parfüm) azt megtartom. De megtartottam sms-eket, leveleket is például, persze ezek jól el vannak rakva. Bevallom, néha elő szoktam venni őket, de ennek nincs különösebb oka. Nosztalgia, ennyi az egész.
Van egy nagyon jó lány barátom, akitől kaptam egy nyakláncot. Volt, hogy az akkori barátnőm megkérdezte, kitől kaptam. Egy dolgot tehettem, hazudtam, hogy ne kelljen választanom. De ha arra kerülne a sor, nem dobnám ki egyetlen nő kedvéért sem. Igaz, hogy ez a lány tényleg csak a barátom, de kerültem
fordított helyzetbe is, mikor kiderült, hogy a barátnőm nap mint nap viselt nyaklánca az exétől van. Hát, fennakadtak a szemeim rendesen, de aztán voltam olyan leleményes, hogy
megleptem egy még szebbel. Nagyon büszke voltam magamra!"
Ádám/ 20 éves
ezt, hanem ha lezárul egy kisebb korszak, pl. levizsgázok egy tárgyból. Hogy miért nem dobom ki? Költségkímélő, odaadhatom a szivecskés plüssmackót a következő barátnőmnek. Persze, hogy csak viccelek, fogalmam sincs miért nem dobom ki. Pedig soha nem szoktam őket elővenni, hogy nézegessem, vagy ilyesmi.Szerintem helyzet és emberfüggő,hogy mit szabad megtartani, erre nincs szabály.
Elmondanám a barátnőmnek, mert mindenkinek vannak ilyen dolgai, de nem dobnám ki őket, ha megkérne."
Ákos/21 éves
Fordított esetben megkérdezném, hogy kitől van, és miért tartotta meg. Hogy létezik-e erre jó válasz? Hű, tényleg nem. Ha azt mondja azért, mert fontos, akkor azért lennék mérges, ha azt mondaná nem az, akkor is rosszul esne kicsit."
Cintia/18 éves
,,Tudatosan nem szoktam megtartani semmit, minden marad a helyén. Plüssök és társaik maradnak, maximum kevésbé feltűnő helyen, Ékszereket is hordom ugyanúgy. Ha már túl vagyok a fiún akitől kaptam, úgy sem jelent semmit. Fényképeket azért egy idő után ki szoktam dobni...Na jó, ha jól nézek ki rajta, levágom magam (haha).A barátom úgyis rájönne magától, ha rákérdezne, kitől és miért van, elmondanám,
de nem dobnám ki, ha megkérne. Leveleket sem szoktam elrakni, de ha pakolászok,és előkerül, akkor elolvasom, és jókat nevetek rajta. Ami ilyen azt azért elrakom, hogy majd nagymama koromban a hintaszékben ülve visszaolvashassam a múltat."
Niki/ 21 éves
,,Én egy képeslapon kívül semmit az ég adta világon nem tartottam meg senkitől
sohasem. Mindent eltüntettem, ezen egy tárgy értéke sem változtat, a drága
órának is mennie kell. És ezt azért teszem, mert már nem az életem részei, és én így csak is az újra
szeretnék koncentrálni. Melleslegs a jóval együtt a rossz emlék is előjönne, amikor
rájuk néznék. Hogy ugyanazt várom-e el a páromtól is? Nem voltunk egymás
múltjának részesei, de azzal, hogy én így teszek, úgy érzem elvárhatom a másiktól,
hogy hasonlóan cselekedjen. Összességében persze nincs ehhez teljesen jogom. Magától
értetődőnek kell/kellene lennie, úgy vélem."
Anita/22 éves
Megdöbbentő, ugye? Véleményem szerint mindaddig nem káros megtartani az ex-fájlokat, amíg
a jelenlegi párod biztonságban van. Bár én azoknak a táborát erősítem, akik mindentől megszabadulnak,
megértem a másik oldalon állókat is, csak én ehhez túl forrófejű vagyok. Képes voltam már máglyát rakni szerelmeslevelekből a zuhanyzóban, és apró darabokra szaggatni a szívecske alakú párnát. Mint látjuk,
mindenkinek más segít, valaki dobozol, valaki szanál, csak rajtad múlik, hogy dolgozod fel szimbolikusan
a múltadat. Lényeg, hogy tudd megérteni az ellenkező gondolkodást, nem ebből fog kiderülni, ki az, aki a múltban ragadt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése